Valami régi, valami kék, valami új

Valami régi, valami kék, valami új

Valami régi, valami kék, valami új

2015. 04. 27., h – 07:10
Potápi Rita

Házunk szigete a konyha. Konyhánk szigete pedig így készült el. Első lépésként azt kellett átgondolnunk, hogy a picinyke konyhánkban, ahol annyi minden külön-külön áll, milyen berendezések legyenek és hogyan helyezkedjenek el. Ezt az is megnehezítette, hogy eredetileg egy pitvar, konyha rész volt itt, azaz egy belépő-előtér , ahol a bejárati ajtón kívül még jobbra-balra is egy-egy ajtó van, amely a nappaliba illetve a hálóba vezetnek. Középen egy mestergerenda, amely a magas embereknek egy kihívás (nyakbehúzás, fejlehajtás), nekem csak egy könnyed séta alatta átmenni. Tehát, ahogy belépünk, a bejárati ajtótól jobbra a hideg, a jég, azaz a hütő áll. Az ajtó mögött, az ablak alatt a víz, a kék, azaz a mosogató áll. Majd két oldalt az előtér részen mindkét oldalt az említett ajtók és középen a mestergeranda. Ezután lépünk át egy ívelt boltozat alá, amely gyönyörű, de éppen az ívek miatt korlátozza is a berendezési tárgyak használatát. Továbbnézve az alaprajzot a bal oldalt a tűz és fa azaz a fűtés kandallója illetve fatárolásra alkalmas hely kialakítása volt a cél. Jobb oldalt pedig az elektromos tűzhely áll. A falon középen egy beugró boltíves rész, ahova majd füszereket, eszközöket pakolhatunk. Így nem maradt más, mint középen egy nagy üres tér, ahova egyszerűen betehetünk volna egy asztalt 4-6 székkel, mint az előttünk ittlakók tették. De, mindketten szenvedélyesen szeretünk főzni, főleg közösen és imádjuk Gordon Ramsay Homecooking sorozatát és konyhai ördögi művészetét. Tehát fontos volt számunkra, hogy a konyha főzésre alkalmas, praktikus legyen és maximum 2 fő ülhessen egy asztal köré étkezéshez. Ha többen lennénk, akkor majd a nappaliba mennénk át, ahol kihúzható asztal mellett 4-6 fő is elfér. A mindennapi életben a konyha számunkra a pihenés és a szenvedély szigete. Így született meg az ötlet, hogy akkor ne egy hagyományos asztal legyen, hanem egy konyhasziget. Persze ez is másképp, mint egy klasszikus. 

Valami régi, valami új,valami kék. 

Az asztalnak nincs teteje, viszont ez még egy régi, ékelt, szögek nélkül összeállított asztal, amely hajdanán jobb napokat is megélt. Ma már kissé nyeglécske, de megerősítve nagyon stabil lehet! 

Milyen színű legyen az nem is volt kérdés számomra, ez egyértelmű a kép alapján. Persze a folyamat nem egyszerű. Csiszolás, megerősítés, görgők, fiók, festés, száradás, és asztallap. Hát ilyen lett!

 

1.jpg

Valami régi, valami kék, valami új = konyhasziget.