Az augusztus elejei székworksop után mi is "nyaraltunk" és azért írom ezt idézőjelben, mert a házunkban igaz pihenni már lehet, csak mi nem tudunk. Annyi teendő van és annyi lehetőség, amely arra buzdít, hogy csináljuk, hogy néha azt is elfelejtjük, hogy ez ugyanolyan munka, mintha más munkát végeznénk. Hogy miért nem érezzük ezt munkának? Egyszerű a válasz: szeretjük. Emlékszem még 2014. augusztus 11-re, amikor birtokba vettük a házunkat és én már akkor azt mondtam, hogy "sok munka lesz". Így egy év eltelte után, csak azt tudom mondani, hogy "sok munka lesz". Ez nem is fog változni, amíg élünk, hiszen egy ház mindig teendőkkel jár. Egy valamit, azonban a mai napig tartunk: "Addig dolgozunk a Házban, amíg azt szeretettel és szeretetből csináljuk. Ha sok, akkor pedig eldobunk mindent és meghívjuk a családot és barátokat, hiszen akkor velük kell lenni és akkor ugyebár nem dolgozhatunk! Így is tettünk. Itt voltak anyukámék és egy év után így mi is eljutottunk a szőlőbe, megnéztük a présházakat. Itt voltak  ti is ÖTYE-sek. Itt voltatok ti is kreatív barátaink a székworkshopon és csodákat hoztatokk létre!. A múlt hétvégén mérnök alumnisok is itt voltak és kipróbálták már a székkekkel telerakott tréningtermet is. Jól érezték magukat.

Ma már szeptember vége fele járunk és most hétvégén ültünk le, hogy átbeszéljük, hogy akkor mi is legyen most ősszel és hogy tudjunk haladni tovább, hogy 2016 őszén már hivatalosan is vendégeket tudjunk fogadni.

Mi történt az elmúlt két hónapban a székworkshop óta?

• Festettünk, elég sokat - nyílászárókat az első házban, amelyet egy hatalmas vízözön szószerint elmosott. Festettünk kék, sárga ajtókat, ablakokat és persze zöldeket is.
• Átalakítottunk és feje tetejére állítottunk bútorokat és le is festettük őket.
• Kísérleteztünk csipketerítőkkel és festéssel "commersz" bútorokon.

Csipketerítő minta a bútoron

Felfúrtuk a hálóban a képkereteteket, amelyek a polc régi üveges ajtajai voltak és amibe majd fényképek kerülnek.

fényképkeret

Átrendeztük a nappalit 2-3-szor, azért, hogy a bútorok megtalálják a végleges helyüket.

• Elkészült az első három raklapágy a második házba.
• Befejeztük a hordók festését, vágását, hogy a pincébe illetve a fürdőbe kerülhessenek.

A szétvágott hordó

• Végül mégis gyomírtóznunk kellett az egyéves gazokkal folytatott kerti harc után - nem volt más lehetőségünk.(se ásó, se kapa, se forró víz, se egyéb nem használt)
• Elkészültek a padok a pincébe a pajta régi fagerendáiból és kibontott téglákból.
• Nagyapám hordója is felújításra került és már a pincében büszkélkedik.
• Elültettünk két diófát és két gesztenyefát, amelyet édesapámtól kaptunk.
• Kialakítottunk egy tréningtermet.

Takarítottunk, átrendeztünk, berendeztünk, átgondoltunk, felborítottunk, újraterveztünk, megcsináltuk. Itt tartunk most és készülünk az őszre, télre.

Az új listánkat a teendőkról le se merem írni nektek...

Ennyi? Ennyi.