Álom, álom, édes álom...

Álom, álom, édes álom...

Álom, álom, édes álom...

2016. 07. 15., p – 11:42
Potápi Rita

Álom, álom, édes álom...milyen boldog is vagyok, hogy egy álmom megvalósulását látom nap, mint nap.

Alkotó Pajta, ahogy megálmodtam.

Nem is tudom nektek elmondani, hogy milyen hálás vagyok, hogy létrejön, hogy láthatom és hogy nemsokára alkothatok is benne.

Az Alkotó Pajta nemcsak öncélú, nemcsak azért épül, hogy én jól érezzem magam benne, hanem azért, hogy a programjainkra érkező vendégeink is alkothassanak benne, hogy megéljék az alkotás örömét és szabadságát. 

Számomra talán még fontosabb, hogy a helyi és környékbelo gyerekek heti/kétheti alkalommal egy délután itt töltsenek nálam az Alkotó Pajtában és megszerezhessék azt a valamit, amelyet én tanáromnak Kovács József festőművésznek köszönhetek. Azt a valamit, amelyet nevezhetünk, alkotásnak, örömnek, szépségnek, kurázsinak, sokszínűségnek vagy bármi másnak, amitől én erős lettem itt legbelül a szívemben-lelkemben és olyan önbizalmam lett tőle, amelyet a mai napig érzek és megingadhatatlan.

Azt az önbizalmat, amely megmondja nekem, amely tudatja velem nap, mint nap,

  • hogy "képes vagyok rá",
  • hogy "létre tudok hozni valami újat, valami mást",
  • hogy "mindenre képes vagyok, ha megálmodom és megcsinálom",
  • hogy értékes vagyok, hiszen alkotok,
  • hogy értéket tudok létrehozni.

Erre szeretném tanítani őket ezeken a délutáni, rendszeres foglalkozásokon. Remélem jövőre már sok gyereknek adhatom át azt, amely engemet is végigkísér az életemben.

Lássátok hát, hogy milyen Alkotó Pajtát álmodtam meg! Még készülőben, de ősszel már biztosan tudom mutatni, hogy hol is tartunk vele.

1.jpg

2.jpg