Egy, kettő... Igen, kettő!
Potápi Rita
Mostanában tudatosult bennünk, hogy a 2013-ban megrajzolt álmok, víziók után kaptunk még egy jelet a Házhoz, azaz a Két Házhoz! Hogyan is történt mindez? 2013 szilveszterkor Somogy megyében szilvesztereztünk. Éjszaka egy nagy piros szívet engedtünk a magasba vágyainkkal, álmainkkal. Akkor még nem is sejtettük, hogy mi következik még aznap éjszaka és fél évvel később 2014 júliusában!
A férjem aznap este nyert a tombolán egy mézeskalácsházat! Amikor hajnalban a szobánkba értünk, csodálkozva vettük észre, hogy az asztalon van még egy mézeskalácsházikó! Nem is értettük hirtelen és azt gondoltuk, hogy véletlenül valaki más megnyert mézeskalácsházát hoztuk el magunkkal és már előzőleg mi tettük be a mienkét. (Mondjuk, erre egyikünk sem emlékezett és nem azért, mert már pezsgőztünk!) Ezért a férjem visszarohant a "bálterembe" és mondta, hogy nem érti, de most nálunk kettő házikó van. A tulajdonos azonban széles mosollyal azt felelte: " Ez a ház ajándéka, az első vendégeinknek." Döbbenten konstatáltuk, hogy már két házunk van és a mai napig nem is tulajdonítottunk neki jelentőséget. Ma takarítás közben a kezünbe került a két mézeskalácsházikó, amely annyira tetszett, hogy 1. nem ettük meg, 2. nem dobtuk ki. Íme a két mézeskalácsházikó! A tálalószekrény legtetején.
Ma 2014 július 6-án már arról beszélünk, hogy két ház tulajdonosai leszünk hamarosan! Csak az ügyvéddel beszélünk még, meg a tulajdonosokkal. Reméljük, hogy már csak egy-egy aláírás választ el minket attól, hogy birtokba vehessük az álmunkat.